2008. július 1., kedd

Sportturisztikai napok

Az első valódi nap kedden volt- főleg nekem, mivel az autóm elromlott és csak kedden tudtam lemenni- de az nap aztán sűrű lett. De. megérkeztek a tévések és arra kértek minket, mutassuk be a programot. Így a csapat felkerekedett és lebringáztunk a Hotel Lidó-ból a füredi Yachtkikötőbe. Itt már várt minket Sanya sportbarátja Balázs, aki segített a kajakok előkészítésében. Persze egyedül nehezen ment volna minden neki- kajakok+ a beülésben segítés a bénáknak - szerencsére segítettek a gyógytornász ( és szomatopedagóus) lányok. Így minden flottul ment, mindeki tett néhány kört a kajakokkal , a tv-sek ámultak és bámultak, de azért szorgalmasan filmeztek.Aztán gyorsan visszakerekeztünk a hotelbe- vártuk a minisztériumi embereket. Akik aztán váratlanul nem is késtek sokat, sajtótájékoztató, stb. Sanya végig hibátlanul szerepelt, akkor és azt mondta, amikor és amit kellett. Míg ők elől beszéltek, addig mi hátul bepogácsáztunk. Aztán újra végigcsináltuk gyakorlatilag ugyanazt a programot, amit már de. megtettünk egyszer a tv-sek kedvéért ( hiába a médiát ki kellett szolgálni!): bringázás, kajakozás. Kogon Mihályék is lejöttek a MÁI-ból, ők is bringáztak és nagy lelkesedéssel kajakoztak.Én szívesen kajakoztam volna Ábráhám Attilával ( ugye ő olimpiai - és világbajnok) , de sajnos kajakozni nem jött el. Ezért aztán be kellett érnem Orbán Dáviddal, mivel Hegedűs Árpi már lecsapott Verára. Kitűnő idő volt, ragyogott a nap, a szél fújt és nem éreztük a nagy meleget. A kikötőn kívül aztán a hullámok is megnőttek pont annyira, hogy élvezzük a felcsapó vízpárát, és a Balaton ritmikus, de veszélytelen ringását. Sanya talámánya, a trimaránná átalakított kajakok kitűnően szerepeltek, a legcsekélyebb mértékben sem kellett tartani borulástól és mégis kitűnően lehetett haladni. Talán a fordulásnál kissé nehezen fordult a hajó, de végülis ritkán fordul meg az ember egy út során.
Délután vissza, aztán kis pihenő után elmentünk úszni. A strandon találtunk egy rámpát, azon szépen begurultam a vízbe, majd ráültem a rámpára és a korlát alatt becsúsztam a mélyvízbe. Teljesen véletlenül találtuk meg ezt a helyet, de akadálymentesítésnek elsőrangú volt. Beúsztunk egészen messze, túl a bólyákon és találtunk egy palackpostát. A lányok persze még a vízben elolvasták- néhány tinédzser lány kérte benne, hogy a megtaláló írjon levelet az e-mail címükre.A parton odaadtuk Horváth Józsinak írjon ő, mivel bár nem úszott, de mégis ő a legfiatalabb. Hogy aztán írt-e végül , azt nem tudom.Józsi, írtál végül ?

Nincsenek megjegyzések: