Életmód és sporttábor

Életmód - és sporttábor
tréning a felnőtt korban kerekesszékbe kényszerülők részére
Lelik Ferenc Gábor dr. iuris , Navratyil Sándor

A cikk megjelent: Rehabilitáció , az Orvosi Rehab. És Fizikális Medicina Magy-i Társaságának folyóirata 14.évf. 3. szám, 2004. dec.
www.rehab.hu

A szerzők: Navratyil S. autóbaleset következtében 17 éve kerekesszékes, könyvelő irodát vezet Balatonfüreden, kétszeres paralimpikon , rehabilitációs hely : AUVA Rehabilitationsklinik Tobelbad, Ausztria ;
Dr. Lelik F. autóbaleset következtében 5 éve kerekesszékes,ügyvédi irodájában dolgozik Budapesten, 9 évig vízilabdázott versenyszerűen , rehabilitációs hely: AUVA Rehabilitationszentrum Weisser Hof Klosterneuburg, Ausztria; mindketten jelenleg is versenyszerűen sportolnak ( tenisz, úszás, alpesi sí)
Levelezési cím : Dr. Lelik Ferenc Gábor ( 1056 Bp. Váci u.44., tel.: 30-9247-999; fax : 1 –337-8025, e-mail: drlelik@vnet.hu; )

Összefoglalás
A felnőttkorban kerekesszékbe kényszerülő átlag magyar biztosítottat a jelenlegi egészségügyi rehabilitáció, ill. a segédeszköz támogatási rendszer nem készíti fel az önálló és tevékeny életre. A külföldi rehabilitációnk után , azt összehasonlítva az itthon tapasztaltakkal azt határoztuk el, hogy ismereteinket megpróbáljuk átadni sorstársaiknak egy szervezett tréningen keresztül. Egy feszített programú, elsősorban gyakorlati foglalkozásokat tartalmazó felkészítésről és különböző sportok gyakorlásáról van itt szó . A tábor tematikájának kidolgozása során elsősorban az ausztriai rehabilitációs elvekből és gyakorlatból indultunk ki, ezt párosítottuk a versenysport során megtanult elvekkel és saját tapasztalatainkkal, ill. kiegészítettük az egyéb területen kiváló magyar gyógytornász metódusokkal. A hazánkban általánosan használt, un. standard kerekesszék alkalmatlan az önálló és tevékeny életre. A jelenleg csak max. 15%-ban támogatott un. aktív típusú kerekesszék( Aktiv-, Leichtgewichtrollstuhl, ultra light wheelchair, fauteuil roulant ultra –léger ) teszi kizárólag lehetővé, hogy azok a mozgássérültek, akik a fizikai állapotukhoz megfelelõ legnagyobb önállóságot igyekeznek elérni, tudjanak önállóan élni, így tudjanak kerekesszékükbe naponta több alkalommal át- fel-, le- , illetve kiülni, tudják a kerekesszéküket naponta több alkalommal ki-beemelni személygépkocsijukba, középületekbe- , munkahelyre -, szórakozóhelyre járjanak, szabadidős sportokat űzzenek.
Az aktív kerekesszék jellemzői: könnyű, keskeny, állítható : ülés, háttámla, lábhossz, magasság, dönthetőség, stb., könnyedén és önállóan szétszedhető és összecsukható és főleg jól irányítható.
felkészítő tábor kerekesszékeseknek ; aktív típusú kerekesszék;

Summary
The current health care rehabilitation and the subsidy system of the aid devices do not facilitate the adults forced into wheelchair to live an active and independent life. Following our rehabilitation abroad we have compared the domestic situation with our experiences accumulated in Austria and we decided that in the form of a training program we try to transfer our skills obtained abroad. The program is intense, includes practising sports and daily activities. The curriculum of the training camp is primarily based on the Austrian rehabilitation principles and on our own routine that we have compiled while being professional athletes complemented with the methodology learnt from and practised with the excellent Hungarian physiotherapists. The so-called “standard wheelchair” generally used in Hungary is inadequate for the independent and active life style. The so-called “active wheelchair” subsidised only in 15% in Hungary (Aktiv-, Leichtgewichtrollstuhl, ultra light wheelchair, fauteuil roulant ultra –léger ) is the only device that enables those who want to live the independent life their physical condition allows to do so. This means being able several times a day to sit in the wheelchair, get out of it, get into it, to load and unload the wheelchair into and from a car, to go in sports, to access public buildings, work place, and places of culture and entertainment.
The main features of the active wheelchair are: lightweight, thin. Seat, back, height, leg-rest, incline, etc., are adjustable. It is easy and simple to fold up and dismantle and most importantly it is easy to manoeuvre. The key words are: preparatory training camp for wheelchair-bounds; ultra-light wheelchair;

A láthatatlan légió
A magyarországi kerekesszékesek száma 30-35 ezer közé tehető , de meglepően kevés kerekesszékes személyt lehet látni az utcán , nem találkozunk velük a munkahelyeken, a szórakozóhelyeken, sportrendezvényeken.(1) A kíséret nélkül látható, tevékeny és magabiztosnak tűnő kerekesszékesekről pedig szinte kivétel nélkül kiderül, hogy külföldiek. Magyar sorstársaik ugyanis a világtól elzártan, vagy csak a speciálisan kialakított helyeken ( pl. lakóotthonokban ) , vagy pedig kizárólag a legszűkebb családi körben élnek.
”Hazánkban a hazatértek 52%-a nem végez otthon testedzést, és a paraplégiások több mint 62%-a rosszul értelmezett szégyenérzet miatt nem jár társaságba”- támasztja alá az egyszerű empirikus megfigyelést szakmai tanulmányában dr.Fejes (2) . A foglalkoztatás területén sem jobb a helyzet, a munkaképes fogyatékosok között a munkanélküliség hazánkban az uniós átlag több, mint kétszerese: 85 százalék.
A társadalom saját tapasztalatunk szerint nem ellenséges a fogyatékkal élőkkel szemben. Inkább nem ismerik őket. Ahhoz, hogy a társadalom befogadja a fogyatékosokat először is találkozniuk kell velük, együtt kell dolgozniuk , szórakozniuk , azaz együtt kell élniük velük.
Életfeltételek
A kerekesszékessé vált ember számára két alapvető feltételnek kell együttesen meglennie, hogy rehabilitációja sikeres lehessen : megfelelő testi - és lelki felkészítés az önálló kerekesszékes életre, valamint az adottságaihoz és teljesítőképességéhez illeszkedő és a legnagyobb önállóságot biztosító segédeszköz. Jelen cikk kereteit és erejét meghaladja a felkészítés kérdéskörének a részletes elemzése, de annyit meg kell jegyeznünk, hogy tapasztalataink szerint a sérültek lelkileg és testileg felkészületlenül kerülnek ki az egészségügyi rehabilitációból. Nem tanulják meg az önállósághoz szükséges alaptechnikákat, nem kerülnek kellő fizikai-edzettségi állapotba, hygénés szintjük is alacsonyan marad ( pelenkázás, ez gyakorlatilag ismeretlen az ausztriai rehabilitációban, helyette rendszeres önkatéterezés, vagy kopogtatásos ürítés - és a széklet gyógyszeres beállítása az elfogadható cél), és szinte teljesen ismeretlen marad számukra a kerekesszék adekvát használata. A kerekesszékre szorulók másik alapproblémája a segédeszköz. A rehabilitációs intézetek által ajánlott és használt, valamint az Egészségbiztosító által mindenki részére hozzáférhetővé tett kerekesszék típusa un. standard szék, ami alkalmatlan az önálló és tevékeny életre. Az ilyen típusú székek túlsúlyosak, túl szélesek, önállóan csak nehézséggel csukhatók össze, kerekeik nem állíthatók, nehezen irányíthatók és a karfák és a túl magas háttámla is akadályozzák a szabad mozgást . Mindezeket már kormányszinten is elismerték, sajnos nem a megfelelő minisztériumnál (3) . Ezt a típusú, hazánkban általánosan használt kerekesszéket a német nyelvterületen szállító kerekesszéknek ( Transportrollstuhl) is nevezik (4) . A standard szék valódi tolószék : arra szolgál, hogy a segítőszemély tolja benne a páciens ( pl. mert öntudatlan, magatehetetlen vagy felső végtagjai átmenetileg vagy véglegesen mozgásképtelenek), nem pedig önálló közlekedésre és életre (5) . „A nehéz súly, a kerekek állíthatóságának a hiánya és a rossz irányíthatósága miatt alkalmatlan az önálló páciensek tartós ellátására”- támasztják alá véleményünket a standard székről az AUVA osztrák szakemberei (6). Azoknak a rászorulóknak, akik saját erőből képesek a kerekesszéket mozgatni, ( az osztrák rehabilitációban még a tetraplégek többségét is ilyen kerekesszékekkel rehabilitálták ! ) a megfelelő kerekesszék kizárólag az un. aktív vagy könnyűsúlyú kerekesszék ( Aktiv-, Leichtgewichtrollstuhl, ultra light wheelchair, fauteuil roulant ultra –léger ) (7) . Az aktív
kerekesszék jellemzői: könnyű, keskeny, rövid, a testhez állítható (ülés, háttámla, lábhossz, stb.), kerekei is állíthatóak ( pl. magasság, hossz, szék dönthetősége), könnyedén és önállóan szétszedhető és összecsukható és jól irányítható. Kizárólag az aktív típusú kerekesszék teszi lehetővé, hogy azok a mozgássérültek, akik a fizikai állapotukhoz megfelelõ legnagyobb önállóságot igyekeznek elérni, tudjanak önállóan közlekedni. Tudjanak kerekesszékükbe naponta több alkalommal át- fel-, le- , illetve kiülni, tudják a kerekesszéküket naponta több alkalommal ki-betenni személygépkocsijukba, középületekbe-, munkahelyre-, szórakozóhelyre járjanak, szabadidős sportokat űzzenek. Az egészségbiztosító azonban az ilyen típusú kerekesszék fogyasztói árából ( 450-600 ezer Ft) csak mintegy 15%-t támogat. Az aktív székben elérhető önállóság nemcsak teljesíti az alap rehabilitációs célt , hanem hosszú távon költséghatékony is (8)! Talán a változás szellőjét mutatja azonban, hogy az utóbbi években a TB az aktív székekre benyújtott egyedi kérelmeket rendre pozitívan bírálta el Következtetés
A valóság feladja a leckét a bénult embernek és a rossz választ irgalmatlanul megtorolja, ezért mi sem kendőzhetjük a nyilvánvaló igazságot : a felnőttkorban kerekesszékbe kényszerülő átlag magyar biztosítottat a jelenlegi egészségügyi rehabilitáció, ill. a segédeszköz támogatási elv és rendszer nem készíti fel az önálló és tevékeny életre.
Életmód és sporttábor
A külföldi rehabilitációnkat összehasonlítva az itthon tapasztaltakkal azt határoztuk el, hogy ismereteinket megpróbáljuk átadni sorstársaiknak egy szervezett tréningen keresztül. Tehát a Nyugat-Európában már általánosan ismert és alkalmazott módszerek felhasználásával és a sport testet – lelket fejlesztő erejével azt kívánjuk elősegíteni, hogy a felnőtt korban kerekesszékessé vált magyar fogyatékosok is képesek legyenek az önálló és tevékeny életre. Kötött és feszített programú, elsősorban gyakorlati foglalkozásokat tartalmazó felkészítésről és különböző sportok gyakorlásáról van szó. Az idén a Hátrányok Dacára Alapítvány szervezésében immár az 5. Életmód és Sporttábort tartottuk meg. A tábor személyzete 3 főből áll : 1 fő kitűnően képzett és a gerincsérültekkel magas színvonalon foglalkozó, kiemelkedő tudású és példamutató mentalitású gyógytornász ( Holobrádi Mónika , Magyar Honvédség Hévízi Rehabilitációs Intézetéből, ő egyben jelentősen részt vett a tematika kidolgozásában is ) ,valamint a két kerekesszékes szerző. A táborok résztvevői elsősorban paraplég, de más okból ( pl. amputáció) felnőtt nem tetraplég kerekesszékesek , részvételi feltétel a megfelelő fizikai erő ( legyenek képesek önmagukat emelni ) és önellátás ( WC, tisztálkodás ) és a felfekvéses sebektől való mentesség . A táborban szívesen fogadtuk az ép kísérőket és gyógytornászokat ismereteik és tudásuk továbbfejlesztése céljából. Az átlagos létszám eddig táboronként 12 fő volt. A tábor tematikájának kidolgozása során elsősorban az ausztriai rehabilitációs elvekből és gyakorlatból indultunk ki, ezt párosítottuk a versenysport során megtanult elvekkel és saját tapasztalatainkkal, ill. kiegészítettük az egyéb területen kiváló magyar gyógytornász metódusokkal (9). A napi program részben csoportos, részben egyénre szabott feladatokból áll : reggeli zenés torna ; de csoportos torna : hát és törzsizom torna, nyújtások, egyensúly gyakorlatok, rávezető gyakorlatok a helyes átülésre, ill. a földről a kerekesszékbe történő átüléshez + rávezető gyakorlatok a kerekesszékes technikákhoz, ill. kerekesszékes technikák gyakorlása; du. kerekesszékes gyakorlatok, sportok.
Célok és alapelvek, gyakorlatok
A legfontosabb cél az aktív kerekesszék bemutatása és használatának elsajátítása, a mindennapi élethez szükséges önálló technikák megtanulása és a biztonság. Olyan technikákat kell begyakorolni, amelyekkel a mindennapi életben elkerülhető a sérülékeny bőrfelület megsértése. A helyes technikához szükséges izomerő növelése, ügyesség fejlesztése, mindezeket a technikai gyakorlatokkal együtt fokozatosan, személyre szabottan építjük egymásra. A gyakorlatok : öltözködés a kerekesszékben, a test átemelésének helyes technikája; átülés alacsony- ill. magas helyekre ; a test beemelése a kerekesszékbe a földről; gépkocsiba ki- és beszállás , borulás esetén a védekező technikák; két kerékre billenteni a széket, majd haladni előre-, ill. hátra ; két keréken haladni egyenetlen talajon, meredek terepen ; járdaszegélyen le és felugratni; áthaladás küszöbön, lépcsőn lemenni; lépcsőn felfelé haladni.
Motiváció és kihívás
Szigorú alapelv a táborban az állandó ösztönzés az új feladatokra és azok minél tökéletesebb végrehajtására; az
önállóság kötelező nemcsak a gyakorlatok, hanem a tábor teljes ideje alatt ( így pl. az étkezdében, szobában és a szabadidőben) , következetesség és fegyelmezett szigor az önálló feladatmegoldásban.
Testérzékelés
Fontos , hogy a résztvevők fedezzék fel a meglévő és mozgatható izomzatukat, fejlesszék a törzsizomzat és ülőképességet, továbbá az állóképességet és erőt. A gyakorlatokkal testérzékelésük finomodik, képessé válnak felmérni, mennyi mindenre is képesek önállóan.
Tapasztalatcsere és speciális problémák elméleti megbeszélése
A témák : hygénia , vizeletürítés, társkapcsolatok, sex, család stb., továbbá a megfelelő kerekesszék választása és helyes beállítása, lakótér kialakítása; utazási , kirándulási lehetőségek; az ép kísérőknek elméleti és gyakorlati oktatás : hogyan és mikor segítsünk, etc.
Késztetés a mindennapi testmozgásra, ill. a szabadidős és - versenysportra
Különböző sportokat gyakorlunk : kosárlabda, tollaslabda, asztalitenisz, nem szabvány pályán „kézilabda”, erősítő edzés. Bemutatás és ízelítő további sportokból : íjászat, vitorlázás teke , handbike ; vívás , atlétika, téli sportokról vetítés (alpesi sí, jéghoki, sífutás stb. )
Aranyhíd
Teljes mértékben osztjuk , és a magunk élményeivel is igazoljuk, hogy „a sport igen gyakran az életbe vezető aranyhidat, máskor kapaszkodót jelent, amely tartással , tartalommal, céllal tölti meg az üres napokat” , és „a fogyatékossággal élő sportolók szótárából szinte kitörlődik a „lehetetlen” kifejezés” (10). A sport eszközeinek
felhasználásával pedig könnyedén lehet fejleszteni azokat a készségeket és képességeket, melyek szükségesek a kerekesszékben való élethez. Hazánkban a fogyatékosok rehabilitációja a sport útján – tudatosan, szervezetten – nem létezett egészen mostanig. Éppen erre (is) tesz kísérletet az Életmód – és sporttábor.
Tanulságok
A táborokat sikeresnek ítéljük, mivel alapfeladatukat elérték, azaz megismertettük a résztvevőkkel az aktív kerekesszéket és annak felülmúlhatatlan előnyeit a standard tolókocsival szemben. A résztvevők mindegyike új ismeretekkel gazdagodott, a kerekesszékes élethez nélkülözhetetlen új, helyes és biztonságos technikákat sajátítottak el. Ezzel pedig életminőségük egyértelműen javult és reményeink szerint hozzájárult az önálló, biztonságos életvitelükhöz, egészséges –tevékeny életükhöz (11). Tapasztalatunk szerint egy átlagos képességű kerekesszékre szoruló személy 2 tábor ( 18 nap) ideje alatt képes elsajátítani az összes , önállósághoz szükséges alaptechnikákat és gyakorlatokat. A táborok sikerét, a gyakorlatok hitelét és azok megtanulását jelentősen befolyásolta, hogy a technikákat mi, kerekesszékesek mutatjuk be .
Tudás és önbizalom
A résztvevők a tréning során saját bőrükön tapasztalhatták meg, hogy egy aktív típusú kerekesszékben és a megfelelő technikák alkalmazásával az élet eddig legyőzhetetlennek tűnő akadályai valójában önállóan és csekély erőfeszítéssel legyőzhetők. A szükséges tudásanyag és az ebből táplálkozó önbizalom birtokában az élet többé nem egy állandó segítséget
igénylő, ellenséges világ lesz, hanem - ha nem is minden
körülmények között barátságos – de az elsajátított tudás segítségével különösebb gond nélkül élhető világgá válik. A tábor végére pedig immár velünk együtt vallhatják: béna vagyok, de nem tehetetlen!
Köszönetnyilvánítás
Az Életmód - és sporttáborokat elsősorban a Gyermek -, Ifjúsági és Sportminisztérium és az idei évtől már a Magyar Mozgássérültek Sportszövetségének nagylelkű támogatása nélkül nem tarthattuk volna meg.
Irodalom :
1. Kogon Mihály ( Mozgássérültek Állami Intézete, igazgató) interjúja az Origo-nak (2004.03.15.)
2. Gerincvelõsérültek (BNO: G.82.0–5., illetve P.11.5) rehabilitációjában végzett pszichológusi tevékenységek Írta és összeállította: dr. Fejes András, megjelent : Vitalitás on-line
3. Szekeres Pál : A Fogyatékosok sportjával kapcsolatos koncepció , Gyermek- Ifjúsági és Sportminisztérium honlapja : www.gyism.hu
4. Berliner Behindertenzeitung - Ausgabe 5/01
„Hilfsmittelversorgung liegt im Argen" in: muskelreport.
Zeitschrift der Deutschen Gesellschaft für Muskelkranke e. V., 4/2000, S. 50–52.
5. die Aatalklinik Wünnenberg (Rehabilitationszentrum von Patienten mit neurologischen Erkrankungen, nach neurochirurgischen Operationen und Schäderl-Hirn-Traumen) honlapja : www.aatalklinik.de/
6. K. Gstaltner, M. Riedl, A. Zankl :Patient-oriented Wheelchair Adaptation Patientenorientierte Rollstuhlanpassung European Journal of Trauma E-Supplement 1/2002( a szerzők mindhárman az Allgeimene Unfallversicherungsanstalt-AUVA szakemberei)
7. Promeditec– svájci segédeszköz gyártó cég honlapja: www.promeditec.ch
8. Standards und Leitfäden, Standards für Querschnittslähmung , Physio Austria, Bundesverband der Diplomierten der PhysioterapeutenInnen Österreichs - honlapja www.physio.at
9.Rogers H, Berman S, Fails D, Jaser J.: A comparison of functional mobility in standard vs. ultralight wheelchairs as measured by performance on a community obstacle course. Disabil Rehabil. 2003 Oct 7;25(19):1083-8.
10. Kálmán Zs.- Könczei Gy.: A Taigetosztól az esélyegyenlőségig.(Osiris Kiadó, 2002)
[11] ua.
[12] GYISM honlap
[13] A WHO Ottawai Nyilatkozatának egészségdefiníciójához igazodva
[14] „Mind a gerincvelõsérült, mind pedig az össztársadalmi érdekek figyelembevétele alapján akkor sikeres a rehabilitáció, ha az a rendszeres munka újrafelvételével, illetve az alkotó jellegû tevékenység elkezdésével zárul le” Dr. Fejes, lásd. 2. lábjegyzet