Isten nem szeret minket, ezt igazolja a világban és a saját életünkben tapasztalható rengeteg szenvedés.
Valóban így van ez?
Nézzünk egy témát, a veszprémi kézilabdázó brutális meggyilkolását.
Együtt ünnepli a román Cosma, a horvát Pesics, a szerb Zsarko Sesum egy magyar kisfiú, Iváncsik Gergő fiának megszületését.Aztán a sötétség erői lecsapnak és cigány maffiózók halára szúrják a románt, életveszélyesen megsebesítik a horvát és a szerb srácot. A román az őt menteni óhajtó magyar ölében fekve hal meg.
A földön fekvő és vérző horvát Pesics a szerb Vilovszkitól kért segítséget. Vilovski elszorította a sebet, és vállán cipelve berohant vele a 400 méterre lévő megyei kórházba, amivel az orvosok szerint megmentette csapattársa életét.
A román Cosmát együtt gyászolja Veszprém, az ősi rivális Szeged és Bukarest. A magyarok siratják a tragikusan elhunyt románt, s a román társadalom élőben közvetítve döbbenten tapasztalja, hogy a magyarok mégsem élve falják fel a románokat.A román -Cosma halálával foglalkozó- internetes fórumokon ekkor a többség elhallgattatja a magyarellenes felszólalókat.
Hiába halt –e meg Cosma?
Nem, Cosma tragikusan szomorú halála sokkal közelebb hozta egymáshoz a népeket, mint bármelyik politikus vagy médiaszereplő az utóbbi 40 évben.
Köszönjük Cosma! Requiescat in pacem - nyugodjék békében !
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése