Régi álmom volt, hogy eljussak Krakkóba. Valójában nemcsak álom volt ez, hanem valamiféle lelkiismeret furdalás is , hiszen sokat jártam már külföldön, de a hozzánk magyarokhoz térben és történelemben közel álló Lengyelországban még csak egyszer. Krakkó -ahogyan az ott már jártak mesélték és ígérték- csodaszép. Nem teljesen kerekesszék barát, de azért megoldottuk ( és otthon éreztük magunkat).
Képeket - Orbán Imre képei - ide katt láthatsz.
Részlet beszámolót is írok, de most mennem kell . ( dolgozni)
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése