rdemes különben kipróbálni. Aminél már csak e
gy jobb van : rendszeresen űzni. Az egyik legősibb , nem kizárólag saját erőből történő helyzetváltoztatás és ami abból kinőtt : a lovaglás.Erről - elnézést kérve a lovaglás szerelmeseitől máskor fogok írni. Most az én szerelmes szabadidős sportomról, a kajakozásról lesz szó.És kép ( képalbum lehívható az oldalbegyezések közül-diavetés). A kajak, amiben mi bénák is tudunk gond nélkül nyomni,
egy trimarán, azaz három testű hajó. A középső testben, azaz magában a kajakban ülsz, s a kétoldalt felszerelt kis hajótestek a kitámasztók,ezért gyakorlatilag lehetetlen felborulni benne. Persze lehet trimarán nélkül is evezni, aki ügyes és némi derékizmokkal is rendelkezik, az a húzás erejére támaszkodva gond nélkül kajakozhat.Egészen az első rossz húzásig, vagy az első oldalhullámig, ekkor ugyanis könnyen felborulhatsz, és globálisan népszerű two-in-one szellemében máris egy másik különleges sportágat, a vízből kajaktolást gyakorolhatod a partig. Felhívnám a figyelmet, hogy a légzsák nélküli kajakokban , ilyenek pl. a kétszemélyes kajakok, kötelező a mentőmellény, 14 év alattiak számára pedig minden vízieszközben kötelező! -erre egyébként a rend helyi, éber vízi őrei hívták fel a figyelmemet, mikor éppen nagyobbik lányommal kajakoztam. Hajhaj- sóhajtoztak, ez nagyon nagy felelőtlenség, kijönni ide mozgássérültként , kiskorúval, mentőmellény nélkül. Én kissé ingerült lettem, hiszen mentőmellény ekkor valóban nem volt nálunk, de felhívtam a figyelmüket, hogy a felelőtlen apa - az egyébként iskolai úszóbajnok- lányával a parttól mintegy 40m-re távolodott el. A beszélgetést kissé zavarta a körülöttünk nagy számban vízibicikliző kisgyermekes családok viháncolása -tőlük vajon miért nem hiányolták a mellényt ? A kislányomra tekintettel, na meg arra, hogy valóban nem volt nálunk a mentőmellény / itt azért közbeszúrom, hogy épként 9 évig vízilabdáztam versenyszerűen , mozgássérültként pedig sok helyezés mellett magyar bajnok vagyok 200m vegyesúszásban, 13 éves lányom kitűnő úszó, a partig pedig még pillangóban is simán kijutottunk volna, szóval nem éreztem a szabályszegést eget verőnek / - nem kezdtem el rend akkurátus őreit kioktatni, hogyan várnak el az állampolgároktól bármilyen fegyelmet, mikor maguk járnak elöl a szabályok szegésében és kikérdezni, hogyan kívánják visszaszerezni egyenruhájuk 2006 őszén elvesztett és azóta is egyre foszló becsületét?! Már a bírságpapírt készült éppen a rend leglelkesebb őre kitölteni, míg a többiek a motorcsónakjukban a trimarán kajakunkat tárgyalták egymás között, mikor az egyik felkiáltott: Nem magát láthattuk a Tv-ben nemrég,hogy mozgássérültek sportolnak Füreden, ugye Ön valamilyen Sándor? Én mivel egyrészt nem akartam kislányomat hazugságra tanítani, másrészt éppen az előbb diktáltam be a nevem a jegyzőkönyvbe , csak szerényen bólogattam magamban ( s közben azon elmélkedtem, mekkora megtiszteltetés, hogy összecseréltek Navratyil Sanyi barátommal. Mármint neki megtiszteltetés. ), és bizonyítván mekkora a média ereje, végül büntetés nélkül elengedtek. De azóta mentőmellény nélkül nem engedünk senkit vízre (persze csak azért, mert Sanyi, aki ad kinézetére és főleg méltán jó hírére a gyengébbik (?) nem között nem élné túl, ha még egyszer egy vízilóval kevernék össze).A csatolt képek jól mutatják a trimaránt a parton és a vízben. A kajakozásról ide kattintva is olvashatsz egy másik írást ( bár ugyanattól a - kitűnő- szerzőtől)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése